critiqueen

Bemutatkozás

(A bemutatkozás sosem volt az erősségem, de azt hiszem, össze kell szednem magam.)

Üdv, népek!

Őszintén szólva már magam sem tudom, mióta foglalkozom az írással, de szerintem ez nagyon nem is számít, mert az évek nem mindenkinek segítenek a fejlődésben.  A legelső irományomra viszont emlékszem, egy tünde-kobold párosítású fantasy volt, aztán azt feladva áttértem az anime fanfictionök elérhetőbb világára. Ott ellébecoltam egy ideig ilyen-olyan közösségi írói portálokon, ilyen-olyan sikerrel.

Az írásaim publikálását úgy kétezer-kilencben hagytam abba, főleg kritika-, és ötlethiány miatt. Azóta is leginkább fantasy, romantikus vagy épp újonnan krimi műfajokban mozgok, ezekben találtam meg magam. Nemrégen indítottam egy kritikahonlapot egy barátnőm segítségével, ugyanis én kissé degenerált vagyok a netes szerkesztés terén.  Szeretem ezt csinálni, mert mindig is úgy gondoltam, hogy minden mű megérdemel egy-egy véleményt, ha már elolvastad. Örömet szerzel az írónak, vagy elgondolkodtatod, de mindkét esetben megéri. Emellett imádom a zenét, minden formában és mennyiségben, szeretek rajzolni és animéket nézni/ mangát olvasni. Van egy fekete, western gitárom is, becses nevén Jack, akivel néha eljammelgetünk együtt.

Ha már mindenki a családjáról beszél, nos, nekem is van. Egy nővérem, aki kilenc évvel idősebb, és akivel most ismerkedünk meg igazán, ugyanis eléggé eltérő személyiségek vagyunk. (Tipikus tűz és víz.) Mindkét szülőm könyvmoly a maga módján, de két csoportra oszthatóak. Első csoport, C családja, nőneműek nemzetsége, anya faj: nála egy könyv körülbelül egy hónap, vagy több. Élvezi, szereti, de olyan, mint egy lajhár. Második csoport, C családja, férfiak nemzetsége, apa faj: egy könyv, egy délután. Tökéletes leképeződése vagyok, azzal a különbséggel, hogy ő csak bizonyos, férfias témákban olvas. Emellett van egy jegesmedverókamacska besorolású palota pincsi kutyám (Szofi), és még három macskánk (Lucifer-Zazu-Sziszi). A Luciferért én vállalom a felelősséget, mentsen meg a tudat, hogy csak hat voltam, mikor kitaláltam. Magam részéről egyébként kutyapárti vagyok, azokból is a nagytestűek, de a nyau-sok is le tudnak nyűgözni. 

A legelső könyvet, ami megfogott, pont apa javaslatára olvastam el: Sir Walter Scott – Ivanhoe. Imádtam ennek az ötkilós, régi monitornagyságú könyvnek minden egyes sorát, kivéve az utolsó egy oldalt. Akkora hisztit, szerintem azóta sem csaptam egy befejezés miatt – kivéve a Harry Potterben, mikor Sirius, Tonks és Remus, illetve Fred meghal. (Gyalázat.) Mindenesetre az óta falom a könyveket. Tavaly volt egy saját tervezésű kihívásom magamnak, mégpedig, hogy minél több könyvet olvassak el – nem túl kreatív -, és sikerrel zártam – több mint háromszázötven könyvet faltam be az utóbbi egy évben. 

Igazság szerint fogalmam sincs, ki a legidősebb-legfiatalabb ezen a honlapon. Azt tudom, hogy én húszéves vagyok, mérnökhallgató és Budapesten tanulok. Szeretem a szakmát, amit kiválasztottam magamnak, mert élvezem és hasznosnak érzem. Emellett mindig volt egy értelmezhetetlen vágyam a reáltantárgyak iránt (humánosok ne dobáljanak meg ezért paradicsommal!), ezért nem volt nehéz döntés. Utálom a vizsgaidőszakot, és ő is utál engem, de mindenképp megoldom majd az oldalon való aktivitást.

"Találd meg, amit szeretsz és engedd,
 hogy megöljön." - Bukowski

Szeretek írni és egy témát körüljárni a magam módján, ezért úgy gondolom, hogy el fogok boldogulni ezen a honlapon, a saját szintemen. Azért csatlakoztam eredetileg is, mert jó ötletnek tartottam, hogy foglalkozzunk a blogvilággal és annak minden szegletével, legyen akár nagyon kínos vagy épp felemelő téma.  A referenciáimmal nem untatnék senkit, főleg nem 7-8-10 éves érdemekkel. Nemrégen elővettem egy éve megalapozott fantasy történetemet, amit leporoltam és átdolgoztam. Remélem, sikerül elkészülnöm vele jövőre, ugyanis szeretnék jelentkezni az Aranymosásra. Nem várok el tőle hatalmas sikert, engem már az is megnyugtatna, ha egy profi kritikus elmondaná az objektív véleményét a világomról.

Alapjáraton egy nyugodt lelkű, viccelődő és kissé szarkasztikus embernek tartom magam, aki mindig próbál diplomatikusan és nem gatyaégetően megfogalmazni az egyéni véleményét. Majd meglátjuk, hogyan sikerül. ;)